011

Hajnalok hajnalán vagyok kész ezzel a résszel,bah és ráadásul megyek ledolgozni az 50 órát :D szerencsére az árvácskába,úristen olyan édes állatok vannak ott. :( Ma velük sétáltam :D Maggie,Zsazsa és Saci. Ők hárman örökbe fogadhatóak ám!!! Nagyon édesek:D na de jó olvasást! :D

 

  -Hogy tessék?-nézett rám,dühöt láttam a szemeiben. Megijesztett egy kicsit.
  -Hogy érted ezt Louis? Válaszolj.-mondta és kicsit megrázott.Megráztam a fejem és próbáltam eltolni magamtól.
  -Ki mondta ezt neked?-kérdezte. A padlót néztem és nem akartam válaszolni.
  -Kérlek válaszolj.-mondta és lassan elengedett,az arcom felé nyúlt,el akartam húzni de gyorsan megfogta az állam.
  -Pöttöm,tudni szeretném.-simított lassan végig az arcomon.
  -Csak valaki mondta hogy nem kellett volna...-mondta de nem tudtam befejezni,mert közbevágott.
  -Ki volt az,mond meg a nevét.-mondta és mélyen a szemeimbe nézett.
  -Louis tudni akarom.-mondta és még mindig az arcom simogatta.
  -Luke volt az?-kérdezte komolyan.Kicsit megrémültem.
  -Szóval ő volt.-mondta és elengedett,felvette a telefonját és már el is tűnt.
  -Harry kérlek ne.-indultam utána,én nem akarom hogy beszéljen vele. A nappali közepén megálltam, nem tudtam merre mehetett. Nagyon bepánikoltam. Ha valami rosszat mond, én leszek biztos az aki árulkodott. Pont kezdtem velük jóban lenni.
  -Szia Ash.-hallottam a hangot kintről,az üvegablakhoz siettem,fogta  az ajtót,nem tudtam elhúzni.
  -Tudnád adni Lukeot?-kérdezte.
  -Harry kérlek neee.-mondtam és dörömbölni kezdtem. Rám nézett majd el.
  -Mondtál valamit Louisnak?-kérdezte.
  -Hogy miért?-elmosolyodott.
  -Hát kérlek szépen azért,mert hirtelen egy röpke beszélgetés után elkezdett sírni,és nem mondta el mi történt,és végül csak annyit bökött ki hogy mi van ha nem igazi.-mondta. Nem sírtam. Miért mond ilyet?
  -Oh tényleg?Na ne. Akkor ha megtudhatom mégis miért? Miért volt ez jó neked? Jó érzés hogy akármennyire is nem tudja mit jelent nem igazinak lenni,akkor is kételkedik magába? Remélem baromira szégyelled magad.-mondta, és letette a telefont,már bent is volt a nappali közepén. A Nekokat nagyon könnyű megbántani,nagyon könnyen sértődünk meg,de apró dolgoktól is tud bűntudatunk is lenni,nem kell csúnyán beszélni,meg kiabálni,akkor is megértjük,sokkal több érzelem van bennünk mint egy emberben.
  -Louis.-zökkentett ki a gondolataimból Harry,felém indult. Magam elé tettem a kezeim,és kifújtam a levegőt.
  -Maradj ott.-mondtam komolyan.Akkor is jött felém.
  -Azt mondtam maradj ott.-dobbantottam akaratosan és megemeltem a hangom,megtorpant.
  -Hallgatlak.-fonta karba a kezeit, és kissé mérgesen nézett rám. Kicsit megijedtem,összeszedtem magam.
  -Honnan tudhatom meg hogy igazi Neko vagyok?-kérdeztem és a szemeit néztem,lassan kifújta a levegőt és csak megrázta a fejét.
  -Nincs olyan, amivel igazolni lehetne.-mondta.
  -Hallottam hogy beszéltetek róla Niallel. Ne hazudj!-csattantam fel mérgemben,elindult felém két lépést de megállt.
  -Miért hallgatózol?-kérdezte.
  -Most itt nem erről van szó. Mond meg hogy tudom meg hogy igazi Neko vagyok vagy nem.-mondtam komolyan. Nagyon rosszul éreztem magam a dolog miatt. Tudni akartam.Felém mutatott majd kicsit feljebb emelte az ujját.
  -Mik?-kérdeztem.
  -A füleid.-mondta.
  -Mi van velük?-kérdeztem,megölt ez a tudatlanság.Ilyenkor az emberek miért csak szavakat böknek ki?
  -Ha elveszted,nem vagy igaz.-mondta és a hajába túrt.Hirtelen a füleimhez kaptam.
  -Mégis hogyan veszhetném el?Hozzám vannak nőve!-értetlenkedtem,a füleim simogattam.
  -Ha lefeküdnék veled, és nem lennének meg utána akkor azt jelentené hogy nem vagy igazi.És itt most lezárom a témát.-mondta és sarkon fordult majd elment. Csak álltam ott és néztem magam elé,az egész arcom vörös színt vett fel,furcsa érzés járt át,és hirtelen az egész testem megremegett,mire reagálok így?vagy egyáltalán miért érzek így? Leültem a kanapéra és vettem egy nagy levegőt,a füleim simogattam,ezzel mindig sikerült megnyugtatnom magam,de ez most teljesen más érzés volt,az egész testemben éreztem.Megmagyarázhatatlan volt.Elfeküdtem a kanapén és szépen lassan becsuktam a szemeim,nem sokkal később elnyomott az álom.

Mozgásra keltem,meg valami melegre,eltakartam a kezemmel a szemeim és fordulni próbáltam,jó lassan sikerült is.Mocorgást éreztem,majd lágy érintést az arcomon.Jobban bele akartam bújni,biztos voltam benne hogy álmodom,ahogy közelebb fúrtam a fejem a kézhez valamibe beleütközött a fejem,lassan sikerült eljutnia ennek az információnak az agyamhoz mivel még vagy 10 másodpercig nem csináltam semmit se,csak utána kezdtem lassan kinyitni a szemeim.Kicsit még homályosan láttam,hátrébb kellett hogy dőljek. Csak egy hasat láttam. Hirtelen felnéztem,Harry nézett le rám és mosolygott.Lefelé nézett,igazából rám rám.

(csak ugye póló nélkül :D)

  -Miért nincs rajtad póló?-kérdeztem és a szemem dörgöltem.

  -Gondoltam fürödhetőnénk egyet.-mondta és az arcomat simogatta.

  -Hol?-kérdeztem és a hátamra fordultam.

  -A fürdőben?-ráncolta össze a homlokát,de még mindig mosolygott.

  -De akkor megint ki kell menned amíg fürdök.-mondtam komolyan és karba tettem a kezeim.

  -Úgy gondoltam hogy együtt...-mondta és kicsit elkomorodott.Feltámaszkodtam a könyökömre.

  -Együtt?-kérdeztem.

  -Zavar?-hallottam ahogy a hangja kicsit megváltozik.

  -Nem...-ráztam meg a fejem,az ölébe ültetett majd a kezeit a fenekem alá tette,lassan felállt és kicsit kitolt maga felé.

  -Miért érzem azt hogy hezitálsz?-kérdezte és felnézett a szemeimbe.

  -Nem hezitálok.-mondtam és álltam a pillantását,mondhatni égetett,lassan elengedett az egyik kezével,de éreztem ahogy a másikkal kicsit belemarkolt a fenekembe hogy jól meg tudjon tartani.Az egyik kezem a nyakában volt a másik kezemen pedig az ujjaim épp hogy érintették az arcát.

A szemeim nézte és elmosolyodott,volt valamilyen huncut mosoly az ajkain.

  -Akkor csókolj meg.-mondta mosolyogva és megnyalta az ajkait,nagy szemekkel néztem rá.A derekam simogatta,lassan becsuktam a szemeim és közelebb hajoltam hozzá.

010

Remélem tetszeni fog :D♥ nagyon gondolkodtam több dolgon is, ahh mik lesznek még ezután...:D örülök hogy ilyen sokan olvastátok. Bocsánat hogy ilyen későn tettem ki,de mivel valószínűleg költözünk, és voltak házat nézni ezért nem tudtam beülni gép elé. Ha tetszett ez a kis szösszenet akkor írjátok meg♥☺ ha esetleg nem hozok véletlenül valamikor részt akkor az azért van mert el vagyok havazva a költözés miatt :c bocsánat ♥ de nagyon igyekszem!! na jó ennyi belőlem és a magánéletemből!! :D jó olvasást!!♥♥♥
U.i:Remélem kételkedni fogtok!:D

------------------------------------------------------------------------------------- 

Vettem egy nagy levegőt,a fejem az ablaknak döntöttem, csak kifelé néztem. Hirtelen mindenem újra olyan nehéz lett,becsuktam a szemeim és lassan szuszogtam. Arra eszméltem vissza hogy megfogta a kezem és lassan kicsit húzni kezdte.Résnyire kinyitottam a szemeim.
  -Megérkeztünk...-mosolyodott el picit majd megpuszilta a kézfejem.
  -Milyen kis apró kezed van.-nézte a kezem majd lassan visszaengedte az ölembe,kiszállt. Álmosan töröltem meg a szemeim,mire a kilincsért nyúltam már nyitva volt az ajtó.
  -Gyere pöttöm.-emelt ki a kocsiból majd becsukta az ajtót.Vitatkozni akartam azon hogy tudok magam is menni,de nem tudom elmondani milyen jó érzés volt csak lógni a karjai között,lassan a fejem a mellkasának döntöttem és résnyire nyitott szemekkel figyeltem ahogy nagy léptekkel haladunk a ház felé,nem értem hogy tud ekkorákat lépni,amíg ő egyet lép én minimum kettőt.
  -Beteg leszel?-kérdezte.
  -Beteg?Az milyen?-fintorodtam el,soha nem voltam még beteg.
  -Levert vagy,álmos,lehet lázad is meg fájhat a fejed...sokféle betegség van..-mondta és kinyitotta egy kézzel az ajtót,majd be is zárta mögöttünk.
  -Nem vagyok beteg,csak jó pihenni.-mondtam halkan és becsuktam a szemeim,éreztem ahogy leül valahova,kinyitottam a szemeim,de nem tudtam körbenézni.A szemeimet nézte és képtelen voltam elnézni. Közelebb hajolt,nem tudom miért de automatikusan én is mozdítottam felé a fejem,az ujját az államra tette majd elmosolyodott.
  -Most nem...-mosolygott és lenyomta az ujjával az állam,a kezét lassan a homlokomra tette.
  -Lehet hőemelkedésed van.-mondta és megsimogatta az arcom. Olyan furcsán éreztem magam mindig mikor hozzám ért. Elnézett.
  -Az baj?-kérdeztem és az arcát néztem,újra a szemeimbe nézett.
  -Nem szeretném ha lebetegednél,ha nagyon felmegy a lázad akkor kénytelen leszek hideg vizes fürdőt csinálni.-mondta,a hajába túrt,késztetést éreztem arra hogy én is megcsináljam,mikor már nem sokra volt a kezem a hajától hirtelen elkapta,amire én kicsit összerezzentem.
  -Mire készülsz?-kérdezte,megráztam a fejem,majd lassan felültem és nyújtózkodtam egyet. Kezeket éreztem a derekam körül,igazából csak ekkor tudatosult bennem hogy az ölében ülök,a térdeim a csípője két oldalán.
  -Így most talán még magasabb vagy is mint én...bár nem mégsem.-nézett rám,és a hátam simogatta, kicsit megugrottam mikor megéreztem hideg kezeit a felsőm alatt.Láttam ahogy beharapja az alsó ajkát. Rájöttem hogy valamit csináltam.Lassan az egyik kezét,a nyakamra csúsztatta és közel húzott magához,nem húzott magához teljesen,az ajkaink szinte összeértek,de nem mozdult tovább,lélegzetvisszafojtva figyeltem és nem mozdultam.
  -Mi az?-kérdezte,szinte éreztem ahogy elmosolyodik. Nem tudtam válaszolni,éreztem ahogy a kézfejemre teszi a tenyerét majd lassan maga felé húzza azt.
  -Hagyd csak itt.-mosolygott,a kezem az arcán voltak,az ujjaim végeim elértek párat a hajtincseiből. Nem tudom miért de a szívem kiugrott a helyéről. Képtelen voltam csillapítani azt az érzést ami bennem kavargott,.
  -Mi lesz most?-kérdezte és megnyalta az ajkait,a kezei újra a hátamon voltak, és lassan simogattak.Mindenem annyira forrónak éreztem. Megmakacsoltam magam,vettem egy nagy levegőt,közelebb hajoltam, és az ajkaim az övének érintettem,éreztem ahogy abban a pillanatban már ő diktálja a tempót,teljesen elvesztem abban a pillanatban ahogy az ajkai teljesen az enyémhez értek, a nyelve rögtön átfurakodott hozzám,hátrafelé dőlt így kénytelen voltam egyre jobban emelkedni a lábairól,már fölötte voltam,de még mindig az ölében,a kezem még mindig az arcán volt,a másikkal a mellkasán támasztottam magam.A kezei lassan kicsúsztak a pólóm alól,nem foglalkoztam vele,egészen addig nem amíg arra nem eszméltem fel hogy a fenekembe markol.Minden akaratom ellenére egy nyögés hagyta el a szám,elhúzódtam tőle,nem tudtam miért csinálta.Az arcom égett,biztos vagyok benne hogy viccesen nézhetek ki.Mozgolódást éreztem,egy pillanat alatt éreztem ahogy a hátam a kanapéhoz ér,a lábaim között térdelt és felettem támaszkodott.
  -Miért vagy...ennyire ártatlan.-mondta és a szemeimet nézte. Zavarban voltam,az ajkamat harapdáltam,lassan közelebb hajolt,a könyökén mellettem támaszkodott,lassan az arcom simogatta.
  -Baj van?-kérdeztem halkan, és lassan a kezem nyújtottam az arca felé,megfogta a kezével,lassan megpuszilta majd leengedte mellém.
  -Nincs...gyere.-ült fel, és lassan engem is felhúzott.
  -Fáj a kezed?Miről beszéltetek Niallel?-kérdeztem.
  -Nem fáj,csak egy kis sérülés. Csak a sérülések kockázatáról,meg arról hogy nem mehetünk a többiekkel míg nem tisztázzuk a dolgot.-mondta és a kezét piszkálta.
  -Hogy lehet tisztázni?-kérdeztem és közelebb csúsztam.
  -Nem szeretnék erről beszélni,ha eljön az ideje beszélni fogok róla.-mondta,csörögni kezdett a telefonja.Felvette.
  -Téged keresnek.-nyújtotta felém. Érdeklődve vettem el majd beleszóltam.
  -Louis? Louis mond hogy te vagy!!-hallottam Luke hangját.
  -Baj van?-álltam fel és arrébb sétáltam.
  -Tényleg lehet nem vagy igazi Neko?-kérdezte. Döbbenten néztem magam elé.
  -Luke Hemmings.-hallottam a hangot a háttérből.
  -Bocsánat bocsánat nem úgy értettem.-hallottam a vonal túloldaláról a mentegetőzést.Egy kisebb veszekedést hallgattam végig,de igazából még mindig nem tértem magamhoz,csak néztem magam elé és gondolkodtam.
   -Louis sajnálom.Nem úgy értettem csak,Harry megsebesült és ezért gondoltam rá. Mert ugye nem szabadott volna.-hadarta.
  -Luke tedd le a nyomorult telefont.-kiabált Ashton majd megszakadt a vonal. A fejem a falnak döntöttem és néztem a padlót. Nem vagyok igaz?
  -Louis gyere ha letetted a telefont.-szólt Harry. A számat rágcsáltam,nagyon ideges lettem.
  -Au.-kaptam a számhoz,kiharaptam.
  -Lou?-hallottam Harry hangját,majd lépteket. Gyorsan befutottam a konyhába és a hűtőben turkáltam.
  -Éhes vagy?-kérdezte,mikor mögém ért a hátamat kezdte simogatni. Kicsit megugrottam.Megráztam a fejem.Lassan a kezét a hajamba vezette.
  -Miért reszketsz Lou?-kérdezte, és a csípőmre tette a kezét,lassan maga felé fordított.Megmakacsoltam magam, és ellentartottam.
  -Fejezd be.-emelte meg a hangját,kicsit megijedtem.Lefelé néztem amíg maga felé fordított.
  -Mond el mi a baj,nem kérem még egyszer.-mondta komolyan. Éreztem a hangjából hogy nagyon mérges.Nem tudtam hogy elmondjam-e vagy ne mire gondolok,biztos ezt beszélték Niallel is,csak nem akarta elmondani.
  -Louis bökd már ki basszus.-kapott el a két vállamnál,erősen. Hirtelen felnéztem, és akaratom ellenére könnyek gyűltek a szemembe,nem vagyok túl érzelmes de ezek most rosszul estek.
  -Hagyj békén.-löktem el magamtól, és már ott sem voltam.Felfutottam az emeltre,mielőtt bementem volna az egyik szobába,elkapott és magához ölelt.
  -Mond el mi a baj,nem akartam mérges lenni,de gyűlölöm ha nem mondod el mi a baj. Meg kell bíznod bennem,Louis.Ez fontos.-mondta.
  -Még akkor is ha nem vagyok igazi Neko?-kérdeztem.

009

Mivel elég kevesen válaszoltatok ezért csak sejtelmesen kapjátok meg hogy mi is történhet egy benti harc közben! :D még így is teljesen érhető hogy egy-egy elem miért úgy van ahogy van,illetve lehet érzékelni hogy a System mennyivel is másabb az élet területeivel szemben :D Jó olvasást!! :D

--------------------------------------------------------------------------------

Amikor jól éreztem magam csak megráztam a fejem és megköszöntem mindenkinek.Vettem egy nagy levegőt.Liam sréhen Harry elé lépett,Ashton pedig egyet sréhen hátra Harry mögé.
  -A bal szélső a taktikus,a középső a védő a jobb szélső valószínűleg a közeli és a másik pedig a távoli,ésszerű lenne egy rögtönzött támadást felé vinni,mivel akkor magát védi és a két oldalsó jól eltalálható.-mondta Ashton és végig előre nézett.Liam csak alig láthatóan bólintott.Harry is így tett.Csak egy pillanat volt az egész,Harryt láttam megindulni,a többiek egy helyben álltak.
  -Zárjátok be Louist.-mondta Liam,Rose és Luke elém álltak,mikor Harry a középső elé ért,valamilyen fehéres burok jelent meg előtte,Liam és Ashton egy pillanat alatt ott voltak a két szélső mellett,nem láttam mit csináltak,csak kiabálást hallottam.
  -Picsába.-kiabálta az egyik,hirtelen mindhárman hátra lökődtek tőlük,de lábra érkeztek.A két hátsó Nekon valami megjelent,a lábukon valami világított,az egyik férfi a kezét a másik az oldalát fogta,a két Neko is ezt a tájat szorongatta.
  -Ezaz,megvannak,innentől ha őket támadják gyorsan vége a körnek.-vigyorgott Luke. Valami hangot hallottam mögülünk.
  -El onnan.-kiabált ránk Liam.Én nem tudtam ellépni onnan,mivel annyira megijedtem hogy mégis mi az amitől menekülni kellett.
  -Luke állj elé.-kiabált rá Ashton,nem kellett neki kétszer mondani,pillanatok alatt mögöttem volt,így a férfi támadása őt érte nem engem,olyan erővel érte hogy nekem esett,így mindketten a földre estünk.
  -Ahh basszus.-mondta és a hasát fogja.Vártam hogy megjelenjen rajta az a dolog mint a másikon,nagy szemekkel néztem rá mikor nem történt semmi se.
  -Ha egy Neko maga hárítja a támadást,nem kap láncot,csak a fájdalmat érzi.-mondta és hátra fordultam mivel köhögést hallottam.Ashton a hasát fogva térdelt a földön és köhögött.
  -Meg persze a Fightere...-mondta halkan és a hasát fogta.
  -Álljatok fel.-mondta Liam és azonnal felkapott minket a földről,én Lukeot támasztottam,valami fényes dolog vett minket körbe,
  -Mi ez?-kérdeztem halkan.
  -Erő mező...gyengébb támadások ellen véd.-mondta Rose és segített fogni Lukeot.Na jó,ez kezdett baromi félelmetes lenni.Nem akartam ilyen fájdalmat érezni.Újabb kiáltást lehetett hallani a túloldalról,az egyik férfi a földön feküdt,a Neko lábán már kettő világító vacak volt,tényleg elég fura volt.
  -Már csak 3 és vége.-mondta Luke mosolyogva,a fiúk lassan visszasiettek elénk,Liam a kezét a mezőre tette,amitől az kioldott.
  -Gyere Luke.-mondta Ashton,Luke mellé lépett,a kezét a hátára tette.Luke lassú léptekkel indult meg előre.
  -Most mit csinál?-kérdeztem halkan.
  -Várj picit nem vagyok még biztos benne.-suttogta Rose.Hirtelen az egyik férfi Luke felé indult,Ashton felemelte a kezét és ahogy arrébb mozgatta a kezét Luke is vele mozgott.
  -Ez Harry technikája,ezt a távolsági harcosok szokták alkalmazni,úgy mozog az illető ahogy a Fightere a kezét mozgatja így lehetősége van,messziről támadni,és látni illetve kitapasztalni hogy támadnak,kevesen tudják ezt,nagyon hasznos dolog és veszélyes mivel ha Lukeot valahol elkapják akkor ő ott marad.Ahhoz hogy ezt létre tudják hozni szinte egynek kell lennie a másikkal...mivel ha Ashton ront,Luke életébe is kerülhet,mivel itt ugye ő fájdalmat érez ha megsebzik,amit Ashton is érez.-mondta,nagy szemekkel figyeltem.A nagy beszélgetésbe észre sem vettem hogy Luke felé ketten is közelítenek,
  -Ashton nem fogjuk tudni kivédeni.-mondta Liam.
  -Csak nyugi.-mondta és lassan tett Luke hátrafelé két lépést,mikor már nem sokkal voltak előtte,Ashton a kezét lefelé mozdította,Luke a földre zuhant,aki mögött Harry hirtelen megjelent és minkét kezével telibe találta a két támadót,valami volt a kezében de nem igazán láttam hogy mi. Az egészből nem sokat fogtam fel. Harry megállt Luke előtt,aki lassan feltámaszkodott a földről.
   -Vigy...-kiabált Rose de már mindegy volt,az egyik férfi már túl közel volt hozzájuk,Harry gyorsan ellökte Lukeot,láttam ahogy felemeli a jobb kezét védekezés gyanánt,ahogy a férfi eltalált,éles fájdalmat éreztem a jobb kezemen,majd fogást a csuklómon. Lánc volt rajta,döbbentem néztem magam mellé,reflexszerűen rántottam egyet a kezemen mire az szorulni kezdett és kicsit égetni.
  -Nehogy rángasd.-szólt rám Ashton.
  -Most ott fogsz maradni.-mondta Liam,Harry pillanatok alatt mellettem volt,igazából emberi aggyal fel sem fogható sebességgel.
  -A középső kicsit támadjátok.-hallottam a hangot a túloldalról.
  -Így nem jöhettek velünk sehova se.-morogta Ashton.
  -Azt hiszed hülye vagyok?-csattant fel Harry.
  -Srácok ez nem a legfelelőbb alkalom.-mondta Liam,teljesen nyugodt volt. A fiúk előre fordultak. Hirtelen erős pára kezdett gyűlni.
  -Hát mentem rosszul leszek.-csapott a homlokára Ashton.
  -Mi ez?-kérdeztem halkan.
  -A kékek kifejlesztették ezt a technikát?-kérdezte Rose.
  -Nagyon úgy tűnik Rosy.-mondta Ashton,egy kis kört zártak be körülöttünk a fiúk.
  -Legalább ők nem tudják a föld alól elkapni a lábunkat mint a barnák.-nevetett Liam.
  -Ja az mindenképp pozitívum.-nevetett Ash,azzal a jellegzetes nevetésével.A fiúk egyre jobban behátráltak közénk,egyre csak valami csapódát hallottam,Liam és Ashton a kezeikkel hárítottak egy-egy támadást,később láttam meg csak hogy valamilyen kisebb tőrt tartanak a kezükben így,nem esett bajuk.Harry eltűnt pillanatok alatt megint.
  -Picsába.-morogta Ashton,mindenki jobbra balra forgolódott,csattanásokat és kiabálást lehetett hallani a túloldalról,hirtelen minden forogni kezdett velem,majd újra ugyan ott a gyakorló pályán találtam magam,elkezdtem megdőlni,de valaki elkapott. Összeszorítottam a szemeim,féltem a koppanástól.Mikor kinyitottam Harry szemeit találtam szembe a sajátommal.

  -Elfelejtettem mondani hogy szédülni fogsz.-állított fel egyenesbe,ahogy elengedett ránéztem.Megakartam dörzsölni az arcom de ahogy felemeltem a kezem vérnyomokat találtam a végig rajta, hirtelen Harryre néztem,a bal kezén vér folyt le,egészen az ujjai végéig.

  -Harry vérzel.-néztem rá rémülten,még soha nem láttam ennyi vért,vertek már meg,de ennyire nem véreztem,megrázta a kezét,a vére a földre csöpögött,a fiúk csak ekkor eszméltek fel és mellénk siettek.

  -Mit csináltál?-kérdezte Liam.

  -Csak nem akartam hogy fájjon neki ezért átvállaltam.-mondta.

  -De akkor sem szabadott volna megsérülnöd.-morogta Ashton.

  -Jólvan nem olyan nagy probléma,nem kel ezen úgy kiakadnod.Bekötöm és jobb lesz mint valaha.-fogatta meg a szemét.

  -Gratulálunk.-jöttek oda a kékek.A fiúk csak bólintottak.

  -Bocsánat nem akartalak megsérteni,nem tudom miért vérzel.-mondta az egyik fiú és a karját nézte.

  -Nem vészes.-mondta Harry és megtörölte a karját.Nem akartam ennyiben hagyni,megfogtam a másik karját és befelé húztam.Értetlenül néztek rám.

  -Beviszlek orvoshoz.-mondtam,talán most értettem meg hogy mi is az aggódás.

Bent az épületben,beléptem az egyik orvos után a folyosó részre. Niallt kerestem.

  -Niall.-kiabáltam körbe,kidugta nagy szöszi haját az egyik vizsgálóból.

  -Mesélj Lou.-mosolygott.

  -Cicus.-jött az ismerős hang,majd az ismerős fej hozzá. Zayn volt az.

  -Harry megsérült.-húztam el odáig.Csak mosolygott mögöttem és nem szólt.

  -Úgy tűnik nem viselte meg.-mosolygott Niall majd odébb állt az ajtóból,én leültem az egyik székbe míg Harry a vizsgáló székbe ült.

  -Jaj de nem szép.-fintorgott Niall,majd kutakodni kezdett.

  -Csípni fog.-mondta és elkezdtem felfertőtleníteni.Harry csak hátradöntötte a fejét és becsukta a szemeit.

  -Miért sérültél meg?-nézett rá Niall kérdőn.

  -Átvettem.-mondta Harry.

  -De akkor is fizikai sérülésednek nem kellett volna lennie.-mondta Zayn.

  -Tudom.-válaszolt Harry.Csend lett.

  -Létezik hogy...-kérdezte halkan Harry,a végét nem értettem.

  -A puding próbája az evés Harry te is tudod.-mondta Niall és lassan kötözni kezdte a kezét.

  -Nem akarom elhinni...-mondta és a fejét rázta.

  -Saját tapasztalatból tudom hogyha eltűnnek...-mondta de mikor észrevette a tükörben hogy nagyon figyelek,halkan folytatta tovább.

  -Mizu cicus?-sétált mellém Zayn és a fülem simogatta,pont a tövénél ami nagyon jó érzés volt,akaratomon kívül halk doromboló hangot adtam ki.Rögtön ránk néztek mindketten.

  -Engedd el.-csattant fel Harry rögtön.

  -Csak meg akarom nyugtatni,ők is éreznek,szeretik ha foglalkoznak velük.-mondta és a hátamra tette a kezét,nem tudom miért de melegséggel öntött el az érzés amikor hozzám ért.
  -Akkor is engedd el.-mondta Harry arrogánsan,Zayn rám nézett.
  -Sajnálom de orvosként kötelességem megnézni hogy az kezeim közül kiadott Nekok mennyire vannak rendben lelkileg.-mondta és megsimogatta az arcom,olyan puha volt a keze,és meleg,legszívesebben jobban a kezébe fúrtam volna az arcom,de mindenki minket nézett.
  -Ne kelljen még egyszer mondanom hogy vedd le róla a kezed.-ült fel és láttam hogy mindene megfeszül.Zayn nem engedett el,csak tovább simogatta az arcom. Csak Harryt néztem és vettem egy nagy levegőt,megfogtam Zayn kezét, és eltoltam magamtól,hirtelen kihűlt a bőröm, és ez olyan szörnyű érzéssel töltött el.
  -Majd beszélgetünk kettesben Cicus.-mondta és megsimogatta a kézfejem a hüvelyk ujjával majd elengedte,kiment a szobából. Láttam Harry mozdulataiban hogy utána akar menni,felálltam és gyorsan a széke mellé sétáltam.
  -Menjünk haza.-tettem a kezem a kezére,és a karját néztem. Fújtatott egyet és visszatette a kezét a pólójába.
  -Menjünk.-mondta és megemelte az állam úgy hogy a szemeibe tudjak nézni. Lassan kifordultam a fogásból és nagy léptekkel indultam kifelé. Elköszöntem Nialltől, és kint vártam meg Harryt amíg még beszélt Niallel.

A kocsiba egyszerre ültünk be,furcsa érzés fogott el. Nem éreztem még ilyet,az ajkamat kezdtem el harapdálni, és lehajtottam a fejem. Vettem egy nagy levegőt, és lassan kifújtam,
  -Mi a baj?-kérdezte és rám nézett a lámpánál.
  -Nincs semmi...-ráztam meg a fejem, és a kezemmel matattam.
  -Louis-kapta el az arcom,nem fájt,a szemeibe nézett. Próbáltam kerülni a tekintetét.
  -Ne nézz el.-mondta keményen,a szemeibe néztem,de az egész arcom rögtön melegség öntötte el,ellágyultak a vonásai,elengedte az arcom,igazából innentől kezdve elég hirtelen történt amit csinált,másodpercek alatt kicsatolta magát,áthajolt hozzám, és a nyakamnál közelebb húzva megcsókolt. Nem tudom honnan jött ez neki,de csak még jobban felerősítette bennem azt az érzést. Éreztem ahogy el akar hajolni,nem akartam elengedni,elmosolyodott.
  -Zöld a lámpa.-mondta halkan az ajkaim közé,nagyra nyíltak a szemeim, és teljesen kirázott a kis világomból,nagyon elvörösödtem és a székembe dőltem,mosolyogva visszadőlt a székébe,és elindult. A tarkómat simogattam,még mindig égett szinte az érintésétől. A torkomba dobogott a szívem, és próbáltam a hajamat az arcomba fésülni,nem éreztem még soha ilyet,nem tudtam hogy akarom-e megint,egy részem sóvárgott utána mivel jó érzés volt,de egy hihetetlen szinte fizikai fájdalom amikor abbahagyta. Kezdtem lenyugodni és az arcom is már egész normális színben pompázott.
  -Édes vagy Lou.-mondta és megsimogatta a combom. A kezét néztem. Édes?

008

Most megint megkérek mindenkit hogy erre válaszoljon! Ez egy nagyon fontos kérdés!:) írjatok sokan alá.:) illetve a blog már Wattpadon is elérhető!!! :D Nekko [Larry Stylinson AU] akinek ott szimpibb :D
Arra szeretnélek megkérni titeket,hogyha olvassátok ezt a részt akkor írjátok le hogy és milyen eszközökkel folyhat egy Systemben lévő harc! :D Nagyon kíváncsi vagyok mire gondoltok,ne felejtsétek el hogy az egy "AU" vagyis "alternatív univerzum".Mondhattok bármit :D Csak valahogy fogalmazzátok meg.:D akár egy-egy helyen látott dologgal :D [pl:Olyan mint az Avatárban:DDD] jó igen ez béna példa volt,de miért ne lehetne olyan?:D hmm..most hogy jobban belegondolok...

-------------------------------------------------------------------------------

Vettem egy nagy levegőt, és ahogy hajolt közelebb résnyire kinyitottam az ajkaim és éreztem ahogy az ajka újra az enyémhez ér, majd lassan már az ő nyelvét éreztem a számban, nem mondom hogy nem lepődtem meg, lassan a hátam simogatta, éreztem hogy olyan érzések törnek belőlem elő amit még soha nem éreztem,mindenem bizsergett ettől az érzéstől ,a gyomrom görcsben volt, próbáltam az ösztöneimre hallgatni, a kezeim lassan összefontam a nyaka körül és élveztem ez a pillanatot, éreztem hogy már teljesen máshogy csókol, sokkal mélyebben, hirtelen elhúzódott tőlem és engem nézett.

  -Sajnálom.-rázta meg a fejét majd a hajába túrt, teljesen zavarban voltam, mivel képtelen voltam feldolgozni az érzéseim. A farkam a derekam köré fontam, és lefelé néztem.

  -Miért csinálod?-kérdezte, és felemelte a fejem.

  -Mit?-kérdeztem, és a szemeit néztem.

  -Miért tekered a derekad köré?-kérdezte.

  -Csak úgy...ez ilyen reflex szerű.-motyogtam és elnéztem.

  -Milyen érzés volt?-kérdezte és az arcom simogatta, az ajkamba haraptam és nem válaszoltam. Láttam hogy mosolyog majd lassan velem együtt feláll, a kezeivel tartott a fenekem alatt, a lábam a dereka mellett lógtak de még így is elég messze voltak a talajtól.

  -Hova viszel?-kérdeztem és a fejem a vállának döntöttem. Jó érzés volt hogy cipel.

  -Fel pihenni, holnap korán megyünk.-mondta és már felfelé sétált a lépcsőn.

  -Nem pancsolhatok?-kérdeztem és becsuktam a szemeim.

 -Nem szükséges.-válaszolt és a könyökével kiügyeskedte az ajtókilincs nyújtotta akadályt, lassan bevitt a szobába és lefektetett az ágyba.  

  -Vetkőzz le.-mondta, lassan levergődtem magamról a cuccaim és jól betakaróztam. Hallottam ahogy csukódik mögötte az ajtó de túl lusta voltam felemelni a fejem így nem tudtam hova ment,de már nem tudtam megvárni mire visszaért...elaludtam.

"Öld meg" kiabálta egy hang az álmomban, nem láttam ki volt, hirtelen szorítást éreztem, és halk hangokat, szinte éreztem a fájdalmat így rögtön felriadtam az álomból.

Reggel kezeket éreztem az arcomon. "Kelj fel Louis" csalogatott ki az álmomból,édes hangjával. Lassan kinyitottam a szemeim és hatalmas mosolya tárult elém.

  -Jó reggelt.-mondtam halkan és álmosan.

 -Gyere, indulunk, a cuccaid az ágy végében vannak .A többiek már lassan ott vannak.-mosolygott majd kikelt az ágyból, felültem, és álmosan törölgettem a szemeim, a cuccaimhoz másztam 4 lábon.

  -Így pont olyan voltál mint egy cica.-mosolygott majd kiment, gyorsan felöltöztem, ugyan az a ruha volt mint tegnap, teljesen fekete, garbós pulcsi, fekete nadrág. Utána siettem.

  -Már megyünk is?-kérdeztem.

  -Igen, sietünk Liam bevásárolt szóval majd ott eszünk valamit.-mosolygott, és próbáltam utána sietni a lépcsőn, kettesével szedte a fokokat nekem még egyesével se ment olyan gyorsan.

Bent ülve a kocsiban az ablakon néztem kifelé.

  -Miért vannak elhagyott területek?-kérdeztem.

  -Mert a szervezet már kipucolta őket, így azokat bármikor támadni tudják...-mondta és elhajtottunk a múltkori romba döntött terültet mellett.

  -Értem.-bólogattam. Mikor odaértünk kipattantam és felsiettem ve le, a többiek már ott ültek és vártak minket.

  -Sziasztoook.-integetett Rose.

 -Helloooo.-vigyorgott Luke, és mosolyogva elém sietett, és a nyakamba ugrott. Harry besétált a többiekhez, és köszönt nekik, én is követtem miután sikerült levakarnom magamról Lukeot.

  -Na te törpe, most együtt fogunk megbarátkozni a Systemmel.-mosolygott rám Ashton.

  -Ketten?-kérdeztem.

 -A fiúk úgy gondolták hogy az én szerény személyem a legalkalmasabb a tudás átadására.-mosolygott.Felnéztem Harryre.

  -Ne aggódj itt leszünk, ők is mindent hallani fognak, csak nem szólnak bele.-nevetett.

  -Akkor kezdjük.-mosolygott és összecsapta a tenyerét, Rose és Luke rögtön körénk gyűltek és láttam hogy Liam és Harry is beszélgetés közben minket néz.

  -A mi csapatunk 3 tagból áll.Mindenkinek megvan a saját feladata, illetve valamennyire mindenki belefolyik a másikéba is, így leárnyékolva a "vakfoltját", mert ugye egy ember nem tud egyszerre többfelé koncentrálni. De akkor most ismerkedj meg avval ki kicsoda. Liam a csapatunk védekező specialistája, ez elég fontos, mivel egy csapat sem élhet meg nélküle, rá hárul majdnem a legnagyobb felelősség, mivel egyaránt támadás, és hárítás közben is jelen kell lennie, illetve a Nekokat, és a támadókat is meg kell védenie. Ami általában hét embert jelent,de a mi csapatunkban csak ötöt kell figyelnie.-mondta, és a szemeimbe nézett, láthatta hogy kérdezni akarok.

  -Majd a végén...csak hallgass meg hátha kiderül mit akarsz kérdezni.-mosolygott.

 -Én a stratéga vagyok, nekem az a feladatom hogy a legrosszabb helyzetekből is a legjobbat próbáljam kihozni, bármi áron, ehhez jó logikai készség kell, ami szerencsére megvan.-nevetett halkan.

  -Harry pedig mint már gondolod a támadó, őt éri a legtöbb sérülés, mivel nem csak messziről hanem közelről is támad, így könnyű célponttá tud válni. Na és akkor itt is a válasz a kérdésedre, a csapat negyedik tagja mindig egy olyan támadó aki kiegészíti a másikat,s zóval ha az egyik közeli akkor ő értelemszerűen távoli, és fordítva. Nálunk Harry mindkét a feladatot tökéletesen kielégíti.-mosolygott.

  -Ez az egész viszont számodra azt jelenti hogy könnyen kaphatsz sérülést. A láncok akkor kapnak el amikor Harry valamilyen erősebb sérülést kap, és a teste nem tudja befogadni, ezért automatikusan te kapod. Lehetősége van rólad levenni a terhet de akko a való életben maradandó sérüléseket kap mivel ilyenkor az adott sérülés látszik rajta, ezért nem szokásunk a Fighterenek átvenni. Viszont ha a fájdalmad elér egy bizonyos szintet ő is megérzi. Sajnos ahogy rád kapcsolódnak elég fájdalmas, és ha mocorogsz,szabadulni akarsz maradandó égési sérülést okoznak.-mondta,rögtön eszembe jutott a földön fekvő Neko. Neki is égési sérülései voltak...

  -Ennek 5 fokozata van, a lábak, a csuklók és végül a nyak. Ami a legfájdalmasabb, miután a nyakadra került egy a Fighterednek nincs sok esélye, mivel onnantól a veled szemben álló felek csak kiütni tudnak, és az már csak az ő döntése hogy megölnek vagy életben hagynak, ilyenkor szokták feladni, ebben az esetben nem tudnak ölni, mivel ő maga adta meg magát, szóval ilyenkor szokták elvinni őket.-mondta, és végig engem nézett. Kezd sok lenni az infó.

  -Sebezni különböző eszközökkel lehet, azt majd meglátod. A végén mikor eldőlt ki nyer a nyertes két szóval tud kilépni az egyik értelem szerűen a "Kilépés" a másik pedig a nemes egyszerűséggel az "Halál" szó, ami neme egyszerűséggel a szemben lévő vesztes azonnali halálát okozza, mint a Systemben lévő világban mint az itteniben.-mondta. Valamennyire tiszta volt, csak azt nem tudtam hogyha én kapok valamit akkor az Harry megérezné-e.

  -Szerintem nem ijesztgetlek tovább.-nevetett halkan.

  -Ami nagyon fontos hogy közted, és Harry között meglegyen az a bizonyos egység.-mosolygott.

  -Szóval hajrá.-mondta és megsimogatta a fejem.

  -Menjünk ki gyakorolni ha már úgyis mindent tud.-mosolygott Liam.

  -Úristen jó!! Már úgyis olyan rég voltunk együtt kint.-mondta Luke lelkesen és elindul kifel, Rose pedig utána.

  -Rosy ésszel.-mondta Liam és utánuk indult, mire mindketten futni kezdtek.

  -Akkor hajrá kifelé.-mosolygott Ashton és gyors léptekkel ment utánuk. Harry mellém lépett.

  -Minden rendben?-kérdezte és megsimogatta az arcom, nem tudom miért de olyan jól esett az érintése.

  -Igen menjünk utánuk.-mondtam mosolyogva és elindultam, mellettem sétált és éreztem a kezét a hátamon.

Mikor kiértünk ők már a mező közepén álltak és minket vártak.

  -Kapkodjátok magatokat.-kiabált nevetve Ashton, Rose, és Luke a kezüket a magasban lóbálva integettek, mikor odaértünk a fiúk egymásra néztek.

  -Ki kivel lesz?-kérdezte Ashton karba tett kézzel.

  -Én Harryvel vagyok.-mutatott Liam Harryre.

  -Persze hagyjátok a stratégát egyedül, hogyne.-csapkodott nevetve Ashton. Mindenki nevetett.

  -Hívjuk ide a kékeket.-javasolta Harry, mindenki belegyezett,Rosy elkezdett futni befelé és pár perc múlva már 8 ember kíséretében tért vissza, köszöntek egymásnak. 1 lány volt a csapatban mindenki más fiú volt,kivéve még az egyik férfi Nekoja. Ashton és Liam beállt Harry mellé,Luke és Rose a kezemet fogva mögéjük.

  -Figyelj,mivel amikor belépünk szédülni fogsz.-mondta nevetve Luke majd lehajtotta a fejét, Rose is lefelé nézett. A túloldalon a "kékek" is felálltak,csak azt láttam ahogy Harry megemeli a kézét és azt mondja hogy "Nyitás" valami hangot hallottam a túloldalról, de mire már reagálni tudtam, baromira szédülni kezdtem, megdőltem hátra, egyszerre 5 kezet éreztem magamon, mindenki értem nyúlt, és megfogott.Talán ez jelenti azt hogy "csapat".

007

Remélem most is megmelengetitek a szívem!! :D

------------------------------------------------------------------------------------

Hirtelen kipattantattak a szemeim,de nem láttam semmit se,lekaptam magamról a sálat majd hirtelen felültem,és gyorsan porolni kezdtem magam.

  -Úristen mi volt ez.-mondtam és kirázott a hideg mivel az első gondolatom egy bogár volt.Harry rám nézett.

  -Egy pillangó.-mondta és megsimogatta az arcom.

  -De mi ez?-kérdeztem és a kendőre néztem.

  -9 embernek és 9 Nekonak van ilyen,vagyis 3 egységnek.-mondta és a két kezével megdörzsölte az arcát.

  -Minden rendben?-kérdeztem és felültem.

  -Ja persze csak valamit beledörzsöltem a szemembe.-mondta és az egyik szemét csukva tartotta.

  -Mutasd.-mondtam és a lábai közé másztam és próbáltam kivenni belőle valamit,de sötét volt,de mivel a Nekok jól láttunk a sötétben ezért valamit még azért láttam,az arcára tapasztottam a kezeim,közelebb hajoltam és nagy szemekkel néztem.

  -Nagyon ki vannak tágulva a pupilláid.-mondtam majd a szeme felé nyúltam,lassan az egyik ujjam a szeme alá helyeztem.

  -Ne hagyd.-ütötte el a kezem.

  -De az előbb azt mondtad hogy valami belement.-néztem rá furcsán.

  -Már jó...-mondta és a kezét a kezemre tette.

 -Kis puha a bőröd.-mondta és rám nézett. A mi bőrünk sokkal puhább volt mint az embereké, mondhatni mint a babapopsi.

  -Köszönöm...-mosolyogtam,éreztem hogy az ő keze hideg,megfogtam a kezeit és a kezeimet dörzsölni kezdtem majd fújtam rá egy kis meleg levegőt.

  -Mit csinálsz?-kérdezte.

 -Felmelegítelek.-mondtam. Bár csak most jöttem rá mennyire idétlen amit csinálok. Gyorsan abbahagytam.

 -Gyere ülj az ölembe.-mondta és kinyújtotta a lábait,összeráncoltam a homlokom,de tettem amit kért.Kinyújtotta a kezét mellettem.Valamit magyarázni kezdett,de nem figyeltem,a kézfejét figyeltem ahogy néha valamiért megremegett,lassan felemeltem a kezem és a kezére tettem.

 -Miért remeg a kezed?-kérdeztem és felé fordultam.

 -Nem remeg.-mondta és megsimogatta az arcom.

 -Miért akarsz nekem hazudni folyton?-kérdeztem és elnéztem majd a szemeibe.

 -Én nem hazudok.-mondta és láttam rajta hogy ez most rosszul esett neki.

 -Mindegy felejtsük el.-mondtam,olyan rossz érzésem volt.Az emberek abban a porfészekben mindig mondták hogy mi kis nyávogós hülyék vagyunk és gyerekesek,mindig túlérzelmeskedünk,mindig valamit látunk a dolgok mögé,és hogy mindenen csak sírunk.Én szerettem volna tudni mi van vele,tényleg érdekelt.Talán tényleg túl sokat foglalkozok vele,még a végén hülyén fog kijönni.

  -Gyere menjünk be.-mondta és a fejét az én fejemnek döntötte,felálltam,ő is felállt.Lassan sétáltam befelé,ő meg mellettem,mikor beértünk Luke és Rose rögtön elrángatott onnan.

  -Na?-néztek rám nagy szemmel.

  -Mi na?-kérdeztem.

  -Hát tudod...-mondta Rose.

  -Igen hát az!!!-mondták és előre hátra billegtek.

  -Nem tudom miről beszéltek.-mondtam és karba tettem a kezem.

  -Ahj ne már.Nem tudod mi az hogy csókolózni igaz?-kérdezte

  -Louis nem tudok hogy fogalmazni...de próbálj meg Harry felé mindenféle érzelmet kimutatni.Nem egy egyszerű eset.-mondta és a vállamra tette a kezét.Igazából Rose kérdése csak felidegesített mert tényleg nem tudtam mi az,na jó ez butaság tudtam de az elméleti részét nem igazán tudtam elképzelni.

  -Baromira nem értek semmit se,és mindig mindenki csak megkavar.Ha kedves vagyok és rákérdezek valamire akkor semmi jaj semmi,ha nem mondok semmit akkor mi a baj és jaj menjünk vissza vagy ő elmegy,és tudom mi az.-fortyogtam magamba.

  -Nem értheted meg mit ő érez.-emelte meg a hangját Rose és fenyegetően felém emelte a mutató ujját.

  -Ő se érti meg én mit érzek.-emeltem fel én is a mutató ujjam és a hangom is.

  -Te nem éltél át olyat mint ő,legyél kicsit elfogadóbb elvégre ő az aki miatt itt vagy,kijuttatott abból a patkány lakta szutyok helyről pedig nem egy Neko jöhetett volna a helyedre aki már képzett és tapasztaltabb mint te,fogadd el hogy neki nem könnyű.Nem azt mondtam hogy nyald fényesre a fenekét hanem hogy szeresd.-mondta és annyira közel jött a mondandó ja közben hogy erősen megbökte a mellkasom.

  -Szeressem?-kérdeztem vissza.

  -Igen adj vissza neki abból amit ő eddig adott neked,foglalkozz vele,nem mutatja de biztos jól esne neki ha este te mondanád neki hogy na menjünk aludni,vagy nézzünk valamit,vagy mutatok valamit,vagy akár csak az hogy mellette ülve elszundítanál és közben melegítenéd őt.-mondta és a szemeimet nézte.

  -Hogy érted hogy szeressem?-kérdeztem.

  -Ahj basszus ne ezen akadj ki!-dobbantott.

  -Rose csak arra akart célozni,hogy bánj vele jól és szeretgesd. Sok mindent tettek és láttak,olyanokat amiket mi soha nem fogunk,ezért néha nekik is jól esik a törődés.-mondta Luke.Ezen elgondolkodtam...lehet igazuk van.

  -Én is haza megyek Ashtonnal ma és el sem fogom engedni,már így is eléggé hiányzott...-mondta és lebiggyesztette az ajkait.

  -Pontosan,én  is mindig amikor hazavárom Liamet ilyen hosszabb feladatokról akkor nem akarok mást,csak hogy átöleljen és velem legyen.Úgy beszéltek mint...mint a szerelmesek.Nem tudom milyen volt az,de egyszer egy Neko a központban mesélt róla.Azok a Nekok akikkel nem foglalkoznak nehezebben ismerik fel az érzelmeket,és néhányat körbe sem tudnak írni.Én is közéjük tartoztam.

  -Sajnálom...-mondtam és rájuk néztem.

  -Mi csak segítünk kicsit az utadon....-mosolygott Rose és megsimogatta a karom.

  -Tudjuk hogy nem egyszerű bekerülni egy ember mellé,Harry kedves és elég magabiztos,senki se érti most miért ilyen...-mondta Rose.

  -Milyen?-kérdeztem.

  -Beszari...-mondta Luke.

  -Miért lenne beszari?-kérdeztem és megvakartam a fülem.

  -Mert képtelen megnyílni neked...-szaladt ki Roseból,Luke megbökte.

  -Értem...-mondtam és a kezem tépkedtem.

  -Felejtsd el...csak menj oda és érezd jól magad.Nem kell rossznak érezned maga,ez igazából természetes.Új neked,csak ne szigeteld el magad te is tőle.-mondta Rose és megfogta a kezem.

  -Mi is megyünk,lassan úgyis indulás haza.-mondta Luke és elindultunk hárman visszafelé.A fiúk ott beszélgettek,Ashton épp valami nagy történetmesélésben van.

  -Gyere ide cicusom.-nyújtotta Luke felé a kezét és oldalra fordult hogy Luke be tudjon ülni a lábai közé,de az a lába ami meg volt sérülve az fel volt téve egy székre.Luke tekintetére rögtön kiült az a bizonyos "rózsaszínköd".Rose is eltűnt mellőlem,így ott álltam egyedül és előre-hátra dülöngéltem,vettem egy nagy levegőt és Harry mellé sétáltam,mosolyogva rám nézett.

  -Minden rendben Törpe?-kérdezte és megsimogatta az arcom.Bólintottam és elmosolyodtam,mikor lengette maga mellé a kezét,lassan megfogtam.Nem azért mert ők mondták hanem mert én így akartam,és igazából elmosolyodtam,mivel jó érzés volt érezni ahogy kicsit megszorítja a kezem.

Otthon mikor beértünk,körbenéztem olyan jó volt kimondani hogy otthon.A hajamba túrtam és a kanapéra dobtam magam,törökülésben voltam és bekapcsoltam a Tvt.Eszembe jutott amit Luke és Rose mondott,Harry leült mellém és megbökött a vállával.

  -Mi a baj törpe?-kérdezte és oldalra döntötte a fejét.

  -Ugye nem mondtak semmit?Vagy legalábbis ha mondtak nem rágódsz rajta.-mondta és lassan megfogta az állam és maga felé fordította a fejem,kénytelen voltam a szemeit nézni.

  -Látom Louis mond el.-mondta és szúrósan a szemeimet nézte,vallatni lehetett volna a szemeivel.

 -Csak,kérdeztek valamit amire tudtam válaszolni de bánt hogy nem mondtam igazat.-mondtam, igazából igaz is volt.

  -Mi volt az?-kérdezte,én az ajkamba haraptam és a derekam köré tekertem a farkam,és hátracsaptam a füleim.

  -Héé,most mi a baj?-kérdezte és teljesen értetlenül nézett végig rajtam.

  -Megkérdezték hogy mi az hogy csókolózni vagy hogy van-e fogalmam róla,én meg persze azt válaszoltam hogy igen,de nem tudom nem csináltam,nem tudom hogy kell, és még nem is éreztem milyen amikor késztetést érzel rá.-fakadtam ki,és Harry szemei majdnem kiestek a helyéről annyira nézett.Az égni kezdett.

  -Ezt ők mondták?-kérdezte és megvakarta a karját.Csak bólintottam,igazából tényleg többet akartam megtudni erről az egészről.

  -Egyszer kérdezem meg Louis..-mondta és rám nézett,elég komolyan nézett.Kiegyenesítettem a füleim és figyeltem.

   -Megmutatom milyen...akarod?-kérdezte és a szemeimet nézte.Összeráncoltam a szemöldököm és beszívtam az ajkaim.Baromira érdekelt milyen,lassan bólintottam egyet.Elmosolyodott majd felém nyújtotta a kezét,megfogtam,egy könnyed mozdulattal az ölébe húzott és gyengéden végigsimított az arcomon,elkezdett közelebb húzni magához,láttam hogy lehunyja a szemeit így én is így tettem,mivel nem igazán akartam már egy idő után dőlni,így éreztem ahogy elemelkedik a kanapétól majd hozzáért az ajkaimhoz,ugyan azt éreztem mint kint,amikor kint feküdtünk.Az zökkentett ki a gondolatmenetből ahol megharapta az alsó ajkam és elhajolt.Ennyi?

  -Egy picit nyisd szét az ajkaid.-mondta halkan és végighúzta az ujját az számon,hirtelen kinyitottam a szemeim,fátyolos tekintettel nézte az ajkaim.

006

Elszomorítotok,az előző részre csak 1 komment jött:c nem tetszik vagy mi történt?mert ha valami nem tetszik akkor mondjátok nyugodtan...:D az a baj hogy annyira sokan nézitek meg hogy irreális ez az 1 komment...na de mindegy azért itt a következő,jóóó olvasást?

------------------------------------------------------------------------

Mikor leértünk,Harry és Liam avval a férfivel beszélgetett akivel találkoztunk befelé jövet,az akcentusos.Intett felém Harry,mire gyors léptekkel odasiettem.

  -Szia Louis.-mosolygott a szőke férfi rám,a nagy mosolyával.

  -Öh hello.-intettem és megálltam Harry mellett.

  -Most velem fogsz jönni kicsit,megvizsgállak.-mondta és belém karolt.

  -Amúgy Niall vagyok...-mosolygott,hogy tud valaki ennyit mosolyogni?

  -Én is megyek.-mondta Harry és utánunk indult mivel Niall közben már elindult velem.

  -De nem mindig lehetsz bent.-mondta és befordult egy ajtó felé,lehúzta a nyakába kis lógó kártyát majd betuszkolt előbb engem,majd magát és végül megvárta Harryt is,egy hosszú folyosón mentünk végig,ahol üveg ablakok voltak,néhányon be lehetett látni,néhány viszont le volt "tejesítve",szóval tejüveg volt,az egyik előtt egy alakot láttam,majd hirtelen kifehéredett az üveg és egy orvos állt ott,Niall betessékelt az üveg melletti ajtón majd betömörültünk oda hárman.

  -Oh micsoda tumultus.-nevetett egy őszes férfi.

  -Megcsinálod Niall vagy maradjak?-mosolygott a szőkére a férfi.

  -Menjen csak pihenjen egyet.-sétált mellé mosolyogva majd megvárta míg kimegy.

  -Lássunk is neki.-csapta össze a tenyereit,leült a székébe,és mondta hogy üljek le vele,szemben.Csináltam amit mond és nagy szemekkel figyeltem rá,felém nyújtott egy fejhallgatót.

  -Most azt fogom megfigyelni hogy mennyire érzékeled a halk hangokat.-mondta és a gépen kezdett el nyomkodni.

  -Mindig azt a kezed emeld fel ahol hallod a hangokat.-mondta,én csak bólintottam.5 percig tartott a vizsgálat.

  -Közel tökéletes.-nézte a gép eredményét majd megfogta a kezem.

  -Most vedd le a felsőd kérlek.-mondta,levettem.Felém sétált majd a nyakában lógó kis sztetoszkópot a hátamnak nyomta,kicsit előre dőltem mert hideg volt,a mellkasomra tette a kezét.

  -Csak nyugi.-nevetett.

  -Jóó jó,de hideg.-fintorodtam el.

  -Vegyél nagy levegőt.-mondta,tettem mindig amit kért.

  -Rendben van ez is.-jegyezte meg majd beütögette a gépbe,még megmérte a pulzusom.

  -Jaj de kis ügyes vagy.-mosolygott majd egy géphez sétált és állítgatni kezdte.Futógép.

  -Gyere állj fel ide.-mondta és megütögette a gépet,felpattantam rá.

  -Ezeket a kis tappancsokat rád ragasztom,információkat fog nekem küldeni rólad.Egyre gyorsulni fog a gép,amikor úgy érzed hogy túl gyors akkor ezt a piros kis dugót húzd ki innen.-mondta és a gép közepén lévő kis bedugott pöcökre mutatott.Bólintottam,megnyomott egy kis gombot,amire a gép lassan elindult.Ő addig hátra sétált mögém az asztalhoz és magához hívta Harryt.Hallottam ahogy susmutolnak,de igyekztem a lábaim elé figyelni,mert már nem tudtam közben a támaszkodót fogni,már kocognom kellett rajta,de érdekelt miről volt szó,néha hátra forogtam,Harry az állát fogta és bólogatott,Niall mikor észrevett mutatta az ujjával hogy forduljak vissza,Harry vállára tette a kezét majd mellém sétált.

  -Hogy bírod?-mosolygott.

  -Egész...jól.-mondtam,már lassan futottam.

  -Vegyél nagy levegőket,menni fog ez.-mondta és a monitort figyelte.

  -Ez mire jó?-kérdeztem.

  -A fizikai állapotodat mérjük fel,hogy rá szorulsz-e egy kis edzésre.-mondta és közben engem figyelt.Már futottam.

  -Figyelj a ritmusra.-mondta és a futógépen mutatta az ütemet,próbáltam felzárkózni,már nem bírtam sokáig,teljesen leizzadtam.Már beszélni se tudtam,kezdtem elúszni de még bírni akartam.

  -Jó a pulzusod,jól követed a sebességet.-mondta és rám mosolygott.Nem segített ez a mosolygás.Már úgy éreztem nem bírom sokáig,hirtelen beakasztottam a kis fekete kötőbe az ujjam és kirántottam a pöcköt,a gép lassulni kezdett nagyon gyors ütemben majd megállt.

  -Húha,te aztán megizzattál.-nevetett és felém nyújtott egy törülközőt,megtöröltem vele az arcom,és lassan leszálltam róla.

  -Jó volt nézni ahogy deréktől felfelé mozogtál,mindeneddel próbáltál koncentrálni az ütemre.Hátul találsz egy tusolót,gyorsan tusolj le.-mosolygott,majd a géphez sétált.Gyorsan hátrasétáltam,tényleg volt egy kis tusoló.

  -A-a.-csak ennyit hallottam kintről,gyorsan megengedtem a vizet és letusoltam.Nagyon jól esett,mikor végeztem megtörülköztem teljesen és gyorsan visszaöltöztem.

  -A pólóm megkaphatom?-léptem ki hátulról.

  -Igen gyere csak itt van.-mondta és maga mellé mutatott,a szőke doktor mellé sétáltam és gyorsan felvettem.

  -Még egy vérvétel és mehetsz is.-mondta és a kis kémcsöveket tartotta a kezében,ezt de nem szerettem.Leültem és kinyújtottam a karom,mivel a pulcsim hosszú volt így felesleges lett volna visszavenni.

  -Harry te addig menj ki.-mondta és felnézett rá.Bólintott és lassan kisétált.

  -Ő az első embered?-kérdezte.Bólintottam.

  -Tiszta vagy Louis?-kérdezte és a szemeimbe nézett és feltett egy kötést a kezemre.

  -Tiszta?-kérdeztem vissza.

  -Nem szerettél még bele egy emberbe se igaz?-kérdezte és elővett egy tűt és karomhoz tette,lassan belenyomta a kezembe a tűt a kis csővel a végén majd mikor megtelt cserélgetni kezdte.Kicsit felszisszentem és nem tudtam levenni róla a szemeim.

  -Kérlek válaszolj.-mondta halkan és kihúzta a tűt és leragasztotta a kis helyét.

  -Nem még nem...-mondtam halkan.

  -Rendben,nem tudom hogy tudod-e,de ti nem éreztek vonzalmat semelyik nem iránt se.-mondta és közben mosolygott.

  -Az érzés amikor el fog fogni nagyon jó lesz...-mondta és a karomat simogatta.

  -Nagyon vigyázz magara Louis,kevés olyan van mint te.Ügyes legyél.-mondta mosolyogva majd kiengedett.

Harry kint várt és csak nézett maga elé,én felkaptam a pulcsim és felnéztem rá.

  -Mehetünk?-kérdezte.

  -Hetente egyszer szeretném látni,előírtam neki állóképesség edzést,mivel az kicsit ramaty.-mondta és Harry kezébe nyomott egy papírt majd intett mosolyogva és elindult az ellenkező irányba,mi kifelé mentünk.

  -Rendben vagy?-kérdezte és mellém állt majd a kezét a neki távolabb lévő vállamra tette.Bólintottam és kinyitottam az ajtót,és kisurrantam rajta.

  -Azt mondta hogy ne vigyelek még bele az egészbe,szóval kimegyünk így öten edzeni.-mondta és a többiek felé igyekeztünk.

  -Na mehetünk?-nézett nagy szemekkel Luke.

  -Még nem bírná.-simogatta meg a fejem.

  -Ahj a francba.-mondta és visszaült.

  -Nézd csak ki jön ott?-mutatott Liam,egy felénk igyekvő fekete pólós srácra,egy táska volt az oldalán,és széles mosoly az arcán,be volt kötve a lába de ennek ellenére nagyon boldognak tűnt.

  -Ash.-pattant fel hirtelen és felé futott majd szó szerint a nyakába ugrott.Harry kicsit elém állt majd rám nézett.

  -Ne vedd magadra.-mondta és végigsimított az egyik fülem mellett.

  -Sziasztok.-jött oda mellénk még mindig hatalmas mosollyal Ashton.Esküszöm ilyen hat mérföldes mosoly volt.

  -Na milyen volt?-kérdezte Liam.

  -Majdnem sikerült épen hazatérni.-nevetett.

  -Vigyázhatnál magadra jobban.-mondta Harry.

  -Csak egy kis seb,jaj de rég láttalak titeket.Harry...jaj te ki vagy.-nézett rám.Vajon mindig ilyen?

  -Louis Tomlinson.-nyújtottam felé a kezemet.

  -Ashton Irwin.-fogott velem kezet.Felnéztem rá,ugyanis ú is magasabb volt nálam,de ő csak 177-178 között lehetett.Liam pedig 183 körül.

  -Milyen kis édes cica vagy.-simogatta meg a fejem.

  -Még nem vagy e...-mondta de Harry közbeszólt.

  -Ashton kérlek,most nem ez a lényeg.-mondta és erőteljesen ránézett.

  -Jó jó,persze te és a kis lépéseid,amennyit előre kétszer annyit hátra.-legyintett majd mosolyogva ledobta a cuccait.Húúú...

  -Mesélj mi volt.-nézett rá nagy szemekkel Rose.

  -Pff már nem is vagyunk érdekesek.-nevetett Liam.

  -Majd ha legközelebb jössz,te is ilyen érdekes leszel.-nevetett Ashton,én is oda futottam és leültem Rose mellé a földre.

  -Milyen volt?Találkoztatok valakivel?-kérdezte Rose.

  -Igen sajnos beléjük botlottunk amikor visszafelé tartottunk,de ki tudtuk magyarázni magunkat,és mivel nem voltatok nálunk így hitelesebb is volt,engem viszont elkaptak mikor már kifelé jártunk,sajnos ezért is jöttek ránk,de hála a többiek jó beszélőkéjének teljesen jól megúsztuk.-mosolygott.

  -De béna vagy!!-nevetett Rose.

  -Ne mondj ilyet Rose.-tette karba a kezét.

  -Gyere ide te kis duli fuli.-húzta fel az ölébe Lukeot majd belepuszilt a hajába.

  -Liaaam,gyereee...-nyújtotta ki a kezét Liam felé és várta hogy oda jöjjön.Liam ránézett és elmosolyodott.

  -Mesélj kislány.-mosolygott és megpuszilta az arcát,felálltam és kicsit arrébb sétáltam.

  -Gyere sétáljunk egyet.-mondta Harry és a kezét a hátamra tette.

  -Harry...-kiabált utána Ashton.Harry hátra fordult és csak felemelte a kezét.

  -Tudom...-mondta és közben tartotta velem a lépést.Nem akartam kérdezni,mivel tudtam hogy nem fogja elmondani,kimentünk az épületből.Már sötét volt.

  -Miért vagyunk itt kint?-kérdeztem.

  -Csak beszélgetni szeretnék veled minden zavaró tényező nélkül.-mondta és mellettem sétált,vagy inkább én mellette.Leült a fűben és hanyatt feküdt,én leültem mellé.Már a csillagok is látszódtak.

  -Anya amikor kicsi volt,mindig azt mondta hogy a csillagok fent,a már meghalt Nekot és Emberüket  jelképezik,azokat akik nagyon ragaszkodtak egymáshoz és nagyon szerették egymást.-mosolygott és az eget nézte.

  -Miért mondod el ezt nekem?-kérdeztem és lefeküdtem mellé.

  -Mert megbízom benned,és szeretném ha tudnád.-mondta és felém nézett.

  -Félek Harry...-mondtam komolyan és az arcát néztem.

  -Elhiszem,én is.-mondta és a szemeimet figyelte.

  -De nem kell félned,én ott leszek és nem hagyom hogy bármi is történjen veled,megígérem.Nem fog soha semmi bajod esni.-mondta és kicsit elmosolyodott.

  -Elmondod miért törődik mindenki annyira a másikkal?-kérdeztem.Furán nézett rám.

  -Ashton amikor megjött Luke szinte a nyakába csavarodott,végig egymással voltak elfoglalva,Liam is figyel Rose minden egyes apró szavára...-mondtam halkan.

  -Bizalom,szükségük van egymás bizalmára.-mondta és a hajába túrt.

  -Bizalom?-kérdeztem és kinyújtottam a kezem magam felé,lassan a kezem felé nyúlt,felült és a kezét a tenyeremnek érintette.

  -Igen bizalom.-mondta és összekulcsolta az ujjainkat.

  -Feltétel nélkül megbízol abban amit mondok,én is hiszek neked és .-mondta és halványan mosolygott,a kezeinket néztem majd rá.

  -Rendben.-bólintottam mosolyogva.

  -Köszönöm.-mondta és lassan elengedte a kezem.Mielőtt még megszólalhatott volna,percek óta próbált valamit mondani de inkább közbeszóltam.

  -Mi az a kendő?-kérdeztem és a kezére böktem.

  -Ez?-kérdezte és levette.

  -Csukd be a szemed.-mondta,lassan becsuktam éreztem hogy kicsit megemeli a fejem,és beköti vele a szemeim,éreztem ahogy a fejem újra földet ér.Nem értettem mire jó ez,de csukva tartottam a szemeim és vártam hogy valami történjen.Olyan fura érzés kapott el,éppen mikor nyúltam volna a kendőért valami fura dolgot éreztem az ajkaimon.

005

Arra szeretnélek megkérni titeket, hogyha olvassátok ezt a részt akkor írjátok le hogy és milyen eszközökkel folyhat egy Systemben lévő harc! :D Nagyon kíváncsi vagyok mire gondoltok, ne felejtsétek el hogy az egy "AU". Mondhattok bármit :D Csak valahogy fogalmazzátok meg.:D akár egy-egy helyen látott dologgal :D [pl:Olyan mint az Avatárban:DDD] jó igen ez béna példa volt, de miért ne lehetne olyan?:D hmm..most hogy jobban belegondolok...:DD naa jó, elég!! :D csak öntetelgessetek :D

-------------------------------------------------------------------------------

Nem tudtam megmozdulni sem, nyakán égési sérülések voltak, ahogy a két csuklóján is körbe.

  -Ki kellett volna hoznod.-kiabált rá valaki, majd melléjük térdelt.

  -Hagyj békén, tűnj innen.-üvöltött rá a férfi és a földön fekvő Neko kezét simogatta. A fehér pólós Neko ,a fülét a szájához emelte, a háta mögé tette a kezét,hirtelen két másik fehér pólós megragadta a férfit, és elrángatta a onnan. A férfi a mellkasára tette a kezét és erős mozdulatokkal nyomni kezdte.

  -Nem lélegzik.-mondta és a nyakára tette a kezét, Harry és Liam nyomult be a kör közepére és széttárt kezekkel mindenkit elkezdtek hátrafelé terelni.

  -Köszönjük.-nézett fel a Neko majd visszatette a fülét, a férfi ütemesen nyomta a mellkasát. Teljes sokkban figyeltem a földről az eseményeket,a földön térdeltem és a sarkamon ültem, csak néztem ahogy a világos kis Nekot próbálják visszahozni, a bőre sápadt volt, a kezén az égés nyomok még véresek voltak. Szörnyű volt látni,valamilyen kis levegőztetőt raktak az szájára és minden harmadik nyomásnál ami a férfi csinál, a tetején lévő kis műanyag cuccot megnyomta a Neko.

  -Louis állj fel.-szóltam rá Harry mikor elém ért, nem figyeltem, csak nagy szemekkel bámultam magam elé, még nem teljesen sikerült felfognom hogy ez megtörténhet akár velem is, hirtelen szorítást éreztem a karomon és felrántottak a földről, Harryvel találtam szemben magam,a karomnál fogva emelt meg..

  -Gyere el innen.-mondta és lassan letett, megragadta a csuklóm és kihúzott a tömegből, arrébb ahol senki sem volt, még mindig hátrafelé nézegettem, hogy lássam mi történik, hirtelen mindenki hátrébb állt, és csak egy kis furcsa hangot lehetett hallani és az ember újra visszahajolt és folytatta.Hirtelen éreztem ahogy elkapja az arcom, és maga felé fordítja a fejem.

  -Ide nézz ha hozzád beszélek.-mondtam és láttam rajta hogy nagyon mérges, nem szóltam semmit se, csak nagy szemekkel nézetem.

  -Miért mész oda ha nem engedem? Ha? Most ez jó? Jó hogy befostál az egésztől? Tetszik ez így most?-húzta fel a szemöldökét, csak elnéztem.

  -Rám nézz ne máshova, mond a szemeimbe hogy félsz az egésztől.-mondtam de nem tudtam ránézni, valaki Harry vállára tette a kezét.

  -Ne csináld, csak elvágod magad.-mondta az ismerős hang...Liam. Harry elengedett majd kiegyenesedett.

  -Gyere bemutatlak a két kis rosszaságnak.-tette a kezét a hátamra Liam és kicsit lökött rajtam, hallottam hogy Harry valami csúnyát motyog majd elindul az ellenkező irányba.

  -Ő itt Rose...-mutatott a lány Nekora majd a fiúra nézett.

  -Ő pedig Luke...-mutatott a szőkés srácra.

  -Üdvözlünk a csapatunkban, nem lesz semmi baj ne félj, sajnos ők még gyakorló osztag, Ashton és Harry miatt nem tudtunk mi menni, jó kicsit miattad is, de ez most mellékes.-mosolygott Rose.

  -Ti mentetek volna?-kérdeztem.

  -Mi.-javított ki és rám mutatott.

  -Csak nem akartuk hogy te kis új hirtelen belekerülj a rosszba, és Ashton meg felderíteni van.-mondta és elmosolyodott.

  -Nélkülem.-duzzogott Luke.

  -Tudod hogy oda nem mehetsz...az nem olyan.-mondta.

  -Persze persze.-mondta és a lábán dobolt.

  -Ne izgulj, nem lesz baj, Harry elég tapasztalt és a legjobb csapatban vagy benne.-mosolygott.

  -Ja Dream Team!-vigyorgott Luke.

  -Rendben.-bólogattam. Legalább már tisztában voltam a csapatagokkal, Liam leült Rose mellé és a fejét simogatta, aki nekidőlt és halkan dorombolt.

  -Gyere mutatok valamit.-mondta Luke mikor Liam nem figyelt, gyorsan megragadta a csuklóm és elkezdett húzni egy ajtó felé.

  -Siess nincs sok időnk!-mondta, és behúzott az ajtón és gyorsan becsukta.

  -Úristen,mennyi lépcső.-mondtam, és felfelé néztem.

  -Futás.-futni kezdett, én meg utána nagyon fárasztó volt, mikor felértünk beütött valami kódot és kilépett a világosságba, utána sétáltam,az épület tetején álltunk.

  -Gyere a széléhez.-mondta és a korláthoz sétált, lassú léptekkel ide is követtem.

  -Hát nem szép?-nézett körbe, én lefelé nézegettem ahol egy csapat állt, hirtelen mintha a föld nyelte volna el őket.

  -Úristen láttad?-kaptam a fejemhez.

  -Mit?-nézett rám.

  -Eltűntek!!!!-mondtam, és a földre mutattam.

  -Kik?-kérdezte furán.

  -Hát valami zöldes póló volt rajtuk.-mondta.

  -A gyakorló pályán voltak?-kérdezte.

  -Igen.-bólogattam.

  -Tényleg semmit nem tudsz igaz?-kérdezte. Zavartam megráztam a fejem.

  -A gyakorló pályán,egy gyengített Systemet hoznak létre,ahol a támadások ugyan úgy érnek, de kevésbé okoznak sérüléseket és nem halálosak.Ilyenkor a tagok egymás ellen harcolnak de nem tesznek egymásban nagy kárt.-mosolygott.

  -De hárman vagyunk,ezt hogy lehet gyakorolni ha nem is párosan vagyunk?-kérdeztem.

  -Vagy ketten,vagy 2-1 ellen vagy megkérnek valakit, akik velük egyenrangú hogy szálljon be.-mosolygott.

  -De miért tűntek el?-kérdeztem, és még mindig nem hittem a szememnek.

  -Ilyenkor ebben a valóságban megszűnsz, hogy mondjam neked érhetően, mintha elteleportálnád magad egy másik korba.-mondta.

  -Nem lehet bent ragadni?-kérdeztem.

  -Nem szerintem nem,még nem találkoztam vele.-mosolygott.

  -Ahha értem.-bólogattam.

  -Ezt még nem mondta el neked Harry?-kérdezte.

  -Nem igazán...-mondtam.

  -Még várni akart vele.-fejezte be valaki helyettem a mondatot.

  -Basszus.-vakarta meg a karját Luke mikor hátrafordult, hát persze hogy ott állt.

  -Louis gyere velem.-nyújtotta felém a kezét, mikor mellé értem a hátamra tette a kezét és kicsit megmozdított az épület tetejének másik oldala felé, lassan leült, és hátát a korlátnak döntötte.

  -Gyere ülj le.-tette a kezét maga mellé, lassan leültem.

  -Rengeteg kérdésem van...-mondtam ki halkan.

  -Tudom...-mondta és az eget nézte.

  -Rendben van a Neko?-kérdeztem és a körömágyam tépkedtem.

  -Stabilizálták, de lehet károsodást szenvedett, mivel pár percig beállt nála a klinikai halál.Ha megéri a holnapi napot, akkor valószínűleg felépül.-mondta, és rám nézett.

  -Miért sírt ennyire a Harcosa?-kérdeztem megint, láttam ahogy beszívja az ajkait, de úgy tettem mint aki nem látja, volt valami amit nem akart elmondani.

  -Erről majd később szeretnék beszélni.-válaszolta,bingó.

  -Rendben.-mondtam és a elnéztem.

  -Tudnod kell hogy nekünk teljesen mások vagytok...-mondta és a kezét a kezemre tette.

  -Mások?-kérdeztem vissza.

  -Igen.-bólintott majd felállt.

  -Most mennem kell, de nemsokára gyertek vissza.-mondta, és már ment is az ajtó felé. Luke mellé sétáltam gyors léptekkel.

  -Mivel vagyunk mások az embereknek?-kérdeztem.

  -Nem akarja elmondani,nem is csodálom.-mondta és kikönyökölt a korlátra.

  -De mit?-húztam fel a szemöldököm.

  -Éljünk a lenti példával. Egy Neko élete során,egy embert szeret, lehetetlen elválasztani tőle, ugye csak ha nem erőszakkal, de akkor belebetegedik nagy valószínűséggel. A Fighetereknek a Nekojuk a részük lesz, szinte teljesen egyek lesznek, ha egy Neko idő előtt meghal,olyan mintha az embere elvesztette volna egy részét.-mondta, láttam hogy ő is takargat valamit.

  -Mi az amit nem mondtok el?-kérdeztem.

  -Ezt szerintem nem tőlem kéne hallanod.-mondta és rám nézett.

  -Miért nem?-kérdeztem.

  -Mert ez rád és rá tartozik.Nem akarom kettőtök között a bizalmat megingatni, bármire szívesen válaszolok,kivéve a Neko-Ember viszonyra.Az bizalmi ügy.-mondta.

   -Mióta ismered a Fightered?-kérdeztem.

   -Ashtont? Születésem óta,a központból hoztak el akkor még a szüleivel, vele együtt nevelkedtem és lettem az aki.Sok dolgot megúsztunk együtt, és úgy éreztem rengetegszer hogy csak én tudok neki segíteni,és ez visszafelé is.A hosszú évek alatt kialakult köztünk egy bizalmi viszony,bármit tesz,tudom miért tesz, tudom mit akar már csak a nézéséből is.-mondta és elmosolyodott.

  -És ő most hol is van?-kérdeztem, Liam említette de elfelejtettem.

  -Felderítésen,a rejtekhelyek egyikét próbálják felkutatni.Persze csak tisztes távolságból.Ide általában csak emberek mennek, és általában csapatban, de mivel a fiúk nem voltak itt ezért most ő most más csapattal ment. Még nem voltam felderítésen ezért nem tudok sokat mondani. A lényege az hogy nem keverednek harcba,mert akkor azt a helyet a szervezet megsemmisítené.-mondta és karját simogatta kissé idegesen.

  -Tuti nem lesz semmi baj.-mosolyogtam és a hátát simogattam.

  -Áh bízok benne,ő legjobb taktikus.-mosolygott.

  -És nem túloz.-sétált felénk Rose.

  -Már 9 évesen felfigyeltek arra hogy milyen jól átlátja másik támadását, és gyenge pontjait.-mosolygott mikor mellénk ért.

  -Jó nah,azért mégis...-nevetett Luke.

  -Mondhatsz bármit de a mi csapatunk a legjobb ebben a körzetben.-mosolygott.

  -Több körzet van?-húztam fel a szemöldököm.

  -Húha talán 5.-mosolygott.

  -És mindegyik ilyen nagy?-kérdeztem,egyszerre bólintottak.

  -A miénk azért is annyira jó mert mindhárman kivétel nélkül már kiskorukban tanulták hogy hogy éljenek túl, és hogy hogy is működik ez az egész. Nem mondom hogy jót tett a lelküknek, de az biztos hogy azért vannak még életben mert volt mire alapozniuk.-mondta Rose.

  -Igen-igen ez igaz.-bólogatott Luke. Annyira rossz volt ez hallani.

  -Vajon tudja?-súgta oda Rose Lukenak,aki csak megrázta a fejét.

  -Hallottam!!!-csattantam fel.

  -Bocsii..-nevetett kínosan Rose.

  -Gyertek menjünk vissza Liam küldött értetek.-mondta Rose és elindult az ajtó felé,jaj ne...megint vagy 100 lépcső lefel.